2008. április 10., csütörtök

Bevezető

Mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy nem vagyok feltétlen híve és lelkes támogatója a Taninform rendszernek. Ameddig döntés közeli helyzetben voltam, igyekeztem a program használatát szabotálni (ennek okát a későbbiekben kifejtem). Jónak találom viszont, hogy egymáson segítsünk, s mivel szakképzettségem folytán talán könnyebben eltájékozódom a program használatában, igyekszem egy kis támogatást nyújtani.

A Taninform beleillik az oktatáügyben az utolsó évtizedben tapasztalt folyamatokba: Miközben a tanügyi igazgatás igyekszik bizonyítani, hogy a tanítás és oktatás drága, amelyhez rendelt pénzügyi lehetőségek szűkek, ezért megszorításokra van szükség, a másik oldalon nagyvonalú fejlesztésekbe kezd, amelyek - meglátásom szerint - az oktatás színvonalát kisebb mértékben javítják, mint ahogyan hirdetik. A fejlesztések során mostanra világossá vált, hogy a tárca közeli cégek és politikusok "legálisan" sok-sok millió adófizető forintot raktak zsebre jól végzett munkájuk gyümölcseként. Gondoljuk a Sulinet hálózatra és Kókára. A Sulinet Express akcióra, a Multimédiás Zsúrkocsikra, a Microsoft-tal kötött szerződésekre, a pályázaton adott, a kakaóbiztos óvódásoknak szánt számítógépekre és a legutóbbi Interaktív Táblákra...

A Taninform is egy ilyen "jól átgondolt" fejlesztési program eredménye. Az Oktatási Minisztérium tenderén három cég és program nyer, az iskolák pedig célzott (csak a program használati jogának megvásárlására költhető) költségvetési támogatást kapnak. A jól "eladhatóság" (politikai értelemben) miatt ezen tanügyi programoknak "minden" adminisztrációs munkát meg kellett oldaniuk, a könyveléstől, munkaügyön keresztül, a tanügyi nyilvántartásoktól, az elektronikus naplóig és tankönyvrendelésig, ami az iskolában elképzelhető.

Programozási alapszabály, hogy mindent tudó program nem létezik. Egy-egy feladatot ügyesen ellátni képes program van, de hát a minden az általában túl sok. Ettől a program nehézkes lesz... Ha valaki teljesíteni szeretné a könyvelő, a bérszámfejtő, az iskolatitkár, az igazgató, a tanár, a diák, a szülő, a fenntartó és az ellenőrző igazgatási szervek igényeit, abból mindenképpen valamilyen megalkuvás születhet, azaz a program tudni fogja azt az adott dolgot, de nem úgy, nem olyan ügyesen, gyorsan, célszerűen...

A program mellett álló referencia-iskolákon kívül az iskolák vezetőinek többsége csak csóválta a fejét. Kell nekem egy másik program, amikor már vásároltam egy könyvelő programot, a diákok nyilvántartására elég egy excel-tábla, amely a helyi adottságokat figyelembe veszi, kell nekem egy másik, összetett program? Már évek óta használunk órarend szerkesztő programot, ami bevált, miért akarnék megtanulni egy másikat? Ha az adatok az iskolán kívül lévő szerverre kerülnek biztosítható-e az adatvédelem, az iskola függetlensége, stb.

Az "ingyennek" viszont nem sok iskola tudott ellenállni. Talán így gondolkodhattak: Egyelőre nem kell ez a program, de hátha mégis valamikor jó lesz, előfordulhat, hogy valamilyen egyéb eszközzel majd kikényszerítik a használatát, s akkor mit csinálunk majd...

A sejtésből közben valóság lett. A minisztérium a tanév első felében kihirdette, hogy az az iskola, amelyik nem használja a finanszírozott program legalább egy modulját, attól megvonják a támogatást. Közben "persze" sejtették, hogy hamarosan törvényileg kötelező lesz majd valamelyik programot használni...

Mit lehet ilyenkor tenni... El kell gondolkodni, hogy melyik modult használjuk... Könyvelni, bérszámot fejteni, órarendet készíteni nem akarunk. Diák nyilvántartásunk van. Minek lehetne értelme? Így esett a választás az elektronikus naplóra. A szülők, sokszor Győrtől távol laknak, jó lenne, ha értesülnének a jegyekről...

Ekkor jött a feketeleves... Ahhoz, hogy ezt a modult használni tudjuk, fel kellett vinni a tanulók minden kötelező adatát, osztályokat, tanárok minden (még a munkáltatói dolgokhoz tartozó) adatát, osztályokat, csoportokat, órarendet, meg mit tudni mit. (Konstantin atya és Éva fel tudná sorolni, sok-sok, elmondásuk szerint fejenként kb. 50-50 munkaórájuk van benne.)

Szóval jegyeket beírni és a szülőknek közzé tenni csak akkor lehet, ha a teljes elektronikus napló modul rendszerét a teljes diák és tanári adatbázissal együtt használjuk. Talán nem volt szándék a haladási naplót elektronikusan vezetni, de e nélkül nem lehet az osztályozási részt sem vezetni. Ez van...

--------------

Van-e minden rosszban jó? Ha meg akarjuk látni, akkor van...

Talán egyszer mi is eldobhatjuk a kézzel vezetett naplóinkat, s akkor megszűnik a kettős könyvelés. Számomra a kézzel vezetett napló eléggé nehézkes, mert el kell menni érte, és nincs mindig a helyén (ezért vezetem még a sajátomat is, hármas könyvelés). Az óráim több, mint a fele informatika óra, a számítógép kéznél van, könnyebb kinyitnom a laptopomat, s könnyebb ütögetni a billentyűt... Szóval én már holnap eldobnám a kézzel vezetett naplót, s csak a számítógépen vezetném... Igazából örültem annak, hogy a 7.A kísérleti nyúlként részt vehet a teljes körű kipróbálásban. (A számítógépes kapcsolattal rendelkező szülőknek elküldtem a belépéshez szükséges adatokat.)

A jegyek beírása nem olyan bonyolult, a program viszonylag gyors.

A szülők pedig hálásak az első visszajelzés alapján:

Tisztelt Tanárúr kedves János!

Nagyon jó ötlet a netnapló sajnos volt min meglepődnünk. Igy már tisztábban látjuk a dolgokat és jobban számon tudjuk kérni a feladatait.

István

A fenti levelet ma kaptam a Taninfó rendszer belső üzenetküldő rendszerén keresztül! S egy szülő, akivel eddig nem álltam mailes kapcsolatban, az osztályfőnöki tájékoztató nyomán ma este elküldte e-mail címét, hogy értesülhessem a Taninfó rendszerbe lépéshez szükséges azonosítókat.

A fenti példák legyenek ösztönzőek!
Remélem a szülők igényeit egy kicsit jobban tudjuk szolgálni, s ezért talán nem kell aránytalanul nagy árat fizetni!

Nincsenek megjegyzések: